Sziasztok. Hát az van, hogy ezen is túl vagyunk. Persze a férjem szerint ez igazából nem is a gyereknek beszoktatás, hanem az anyáknak, és hát igen, ha őszinték akarunk lenni, leginkább mindkettőnknek.

A héten nagy dolgok történtek kis családunk háza táján: ovit kezdtünk. Hát, mondanom sem kell, az első lecke, amire rá kellett döbbennem: a beszoktatás nem azt jelenti, hogy a gyerekek szoknak be az oviba, hanem azt, hogy a könnyes szemű, hüppögő egyikszememsírmásiknevet szülők szoknak hozzá, hogy mostantól eggyel kevesebb utód nyúzza őket a hétköznapokban.

„Bárcsak előbb tudtam volna!” – ez a mondat visszhangzik folyamatosan a fejemben. Sportoló nők, fiatalok, anyák, akiknek, mint nekem, az egészséges életmód, a sport ugyanúgy az életük része, és ahogyan régen én sem tudtam, ők sem, mert a témával (megelőző jelleggel legalábbis) senki nem foglalkozik. Szinte senki.

Múlt héten egyetlen edzésre jutottam el, illetve nyomtunk egy garázsedzést egy nyűgős 14 hóssal, így a hét második felében úgy eldöntöttem, hogy az ilyen napokra keresek valami izzasztó, otthon is nyomható edzést – ha esetleg nem éreznék elég kreativitást vagy spontaneitást egy saját magam által kreált köredzéshez.

Tudjátok, vannak ezek a nagyon menő rövidítések a Crossfitben, mint az AMRAP, WOD és társaik. Összeszedtem most egy pár rövidítést, amit az anyukák használhatnának, ha lenne időnk, energiánk és agyunk ilyeneken agyalni.

Január vége. Végre eljutottam egy edzésre, ráadásul gyerekek nélkül. Beszélgetünk. Mi is a blogod címe? Nyomjadanya. Jatényleg, múltkor mesélte valaki, hogy milyen viccesvagy. Irulok, pirulok, és örvendek, hogy tetszik, de ha most írnom kéne, akkor csak rinya poszt lenne belőle…