Szóval. Vannak ezek a poloskák.
Az egy dolog, hogy a nyaramnak gyakorlatilag augusztus közepével vége, mert mint egy harmatgyenge Zs-kategóriás sci-fi inváziót prezentáló földönkívüli entitásai próbálnak a meleg reményében bejutni minden létező nyíláson át a házba – ez egy dolog.
A februári tavasz felborított mindent, a három e havi trónfosztó elegáns mozdulattal letaszította a trónról az eddigi dobogósokat. Íme, a februári top listások.
Eltelt egy hónap, mutatom nektek, hogy miket szeretettek a legjobban 2019 januárjában.
Vélemény. Bár alapvetően úgy gondolom, hogy teljesen felesleges összehasonlítani más-más korokat (legalábbis abból a szempontból, hogy kinek volt könnyebb/nehezebb, már, ha lehet ilyet mondani (nem)), annyi anyukát látok magam körül, aki ostorozza magát „Bezzeg a nagymamám…” kezdetű mondatokkal, hogy ától cettig meghánytam-vetettem magamban a dolgokat.
Aki ismer, tudja (de már lassan az is, aki nem), hogy szívügyem a nők testtudatossága, mániám pedig a life-long-learing, avagy jó papné is holtig tanul. Így kerültem a hétvégén egy AVIVA tanfolyamra. Aviva vélemény következik.
Hoztam nektek valamit. Ezentúl minden hónap elején összeszedem nektek az előző hónap legkeresettebb termékeit. Íme, a decemberiek.
Sziasztok. Hát az van, hogy ezen is túl vagyunk. Persze a férjem szerint ez igazából nem is a gyereknek beszoktatás, hanem az anyáknak, és hát igen, ha őszinték akarunk lenni, leginkább mindkettőnknek.
A héten nagy dolgok történtek kis családunk háza táján: ovit kezdtünk. Hát, mondanom sem kell, az első lecke, amire rá kellett döbbennem: a beszoktatás nem azt jelenti, hogy a gyerekek szoknak be az oviba, hanem azt, hogy a könnyes szemű, hüppögő egyikszememsírmásiknevet szülők szoknak hozzá, hogy mostantól eggyel kevesebb utód nyúzza őket a hétköznapokban.