Óda a szárítógéphez Évek óta figyeltelek, Incselkedtünk, szemeztünk, De hogy veled ennyire más az élet, Azt még nem is sejthettük. Szennyes, tiszta, ezt meg vasalni kék, Ruhahalmok mindenütt,…
Szóval. Vannak ezek a poloskák.
Az egy dolog, hogy a nyaramnak gyakorlatilag augusztus közepével vége, mert mint egy harmatgyenge Zs-kategóriás sci-fi inváziót prezentáló földönkívüli entitásai próbálnak a meleg reményében bejutni minden létező nyíláson át a házba – ez egy dolog.
Vélemény. Bár alapvetően úgy gondolom, hogy teljesen felesleges összehasonlítani más-más korokat (legalábbis abból a szempontból, hogy kinek volt könnyebb/nehezebb, már, ha lehet ilyet mondani (nem)), annyi anyukát látok magam körül, aki ostorozza magát „Bezzeg a nagymamám…” kezdetű mondatokkal, hogy ától cettig meghánytam-vetettem magamban a dolgokat.