„Bárcsak előbb tudtam volna!” – ez a mondat visszhangzik folyamatosan a fejemben. Sportoló nők, fiatalok, anyák, akiknek, mint nekem, az egészséges életmód, a sport ugyanúgy az életük része, és ahogyan régen én sem tudtam, ők sem, mert a témával (megelőző jelleggel legalábbis) senki nem foglalkozik. Szinte senki.
Múlt héten egyetlen edzésre jutottam el, illetve nyomtunk egy garázsedzést egy nyűgős 14 hóssal, így a hét második felében úgy eldöntöttem, hogy az ilyen napokra keresek valami izzasztó, otthon is nyomható edzést – ha esetleg nem éreznék elég kreativitást vagy spontaneitást egy saját magam által kreált köredzéshez.
Sportolni jó, sportolni fontos, sportolni egészséges. Szülés után azonban a fontosabb, hogy helyesen, jó időben, a megfelelő gyakorlatokat végezve állj neki az edzésnek. Szökellő gyakorlatok, mély és széles guggolások, súlyemelés – hogy mi a gond ezekkel a gyakorlatokkal? Máris mondom.
Maholnap öt hónapos a gyerek, én meg egyáltalán nem úgy vagyok a bőrömben, ahogy én azt egy gyerekkel gondoltam, hogy majd két gyerek után leszek, de azért kezdünk alakulni. Őszinte poszt következik.
Súlyemelés. Kettlebell. Mély guggolások széles terpeszben. Ugrálások, szökkenések. Csupa-csupa olyan gyakorlat és eszköz, amitől gyönyörűen erősödsz, szépen izmosodsz, de az éremnek sajnos van egy másik oldala is.
Indulni kéne. Jaj, de olyan álmos vagyok. Iszok egy kávét. Nincs idő, megy a hév. Menni kéne. Utána olyan jó lesz. De úgy fúj a szél. Inkább ma maradok itthon. Á, nem jó, holnap sem tudok menni, ma kéne menni.