Súlyemelés. Kettlebell. Mély guggolások széles terpeszben. Ugrálások, szökkenések. Csupa-csupa olyan gyakorlat és eszköz, amitől gyönyörűen erősödsz, szépen izmosodsz, de az éremnek sajnos van egy másik oldala is.
Elképesztően kecsegtető a súlyzós edzés – tudom, nem mindenkinek az, de nekem igen. A kettlebell. Nagy súlyokkal guggolni. Nőiesen izmosodni, és szépen erősödni. Jó pár éve én is pontosan így edzettem – sajnos senki nem mondta, hogy nem kéne.
Gátizomtornát, gátizomtornát mindenkinek!
Első terhességem alatt, akkori nőgyógyászom javaslatára látogattam el egy intim torna tanfolyamra. Itt szeretném leszögezni, hogy nincs semmiféle érdekeltségem az IT tanfolyamaiban, sőt, igazából az oktatási rendszer óriásnagy hiányosságának tartom, hogy ezekért az információkért külön tanfolyamra kell ellátogatni. Nem azért, mert ne érné meg az árát, hanem azért, mert kábé valahol itt kezdődne az értelmes általános iskolai felvilágosítás…
Mindent leírni nem tudok, és nem is szeretnék, szépen mindenki menjen el ilyenre, nem majd, nem jövőre, hanem most. A lényeg pedig röviden és konyhanyelven:
Az ember gátizmai eredetileg nem arra lettek kitalálva, hogy függőleges helyzetben a belső szerveket alulról támasszák, hanem szimpla „záró”-funkciót töltöttek be. Aztán felegyenesedtünk, cipekedni kezdtünk, és ez pikk-pakk megváltozott: a gátizomzatnak így már támogatni kellett alulról a kismedencei izmokat, a méhet és a húgyhólyagot. A folyamatosan, évek alatt ránehezedő terhelések miatt a nők fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen, ha meggyengülnek a gátizmok, a méh lassú süllyedésbe kezd, mely így egyre közelebb kerül a hüvelyhez, és előrehaladott esetben ki is türemkedhet. Azt gondolnánk, hogy ez ritka, vagy időskori dolog (ez régen így is volt), napjainkban sajnos már egyáltalán nem az. Ami régen a 70-es korosztály problémája volt, az mostanra a 30-40-es korosztályé lett!
És hogy miért? Ezért:
A gátizmot gyengíti:
- mindenféle cipekedés,
- súlyemelés,
- állandó, vagy gyakori görbe testtartás,
- ugrálás, és mindenféle zötykölődés, rázkódás
- krónikus és visszatérő köhögés, köhögőrohamok, sok prüszkölés (erőlködő mozdulatok),
- nagy terpesztés, széles, mély guggolások,
- sok „préselő-irányú” mozdulat, hasprés például,
- és természetesen a terhesség és a szülés.
Nagyon ajánlott végiggondolni, hogy a fenti listából mi az, amit ki tudunk iktatni, hogyan tudjuk csökkenteni a gátizomproblémák kialakulásának esélyét.
Tehát terhesség után, mikor a gátizomzat 9 hónapnyi extra terhelésnek volt kitéve, azt ajánlani a friss anyukának, hogy gyerekkel végezzen guggolásokat… Nem jó, nagyon nem jó. A természetes szülés pedig természetesen a gátizmot még jobban megterheli.
A fentiek nyilván nem azt jelentik, hogy mindenkit érinteni fog a méhsüllyedés, vagy az inkontinencia, aki súlyt emel! Viszont azt jelenti, hogy egy nem edzésben tartott, igénybe vett, vagy egyszerűen genetikailag gyengébb gátizomzattal, ha nem foglalkozunk, és ha a fentiek közül még valamelyik tényező hatványozottan jellemző ránk, akkor sajnos számíthatunk rá, hogy előbb-utóbb fellép a probléma.
Mindannyian mások vagyunk. Lehet, hogy valaki egész életében súlyzóval edz, mégsem lesz semmi baja (erre sajnos kisebb az esély), és lehet, hogy valaki csak épp, hogy egy kicsit rendelkezik gyengébb gátizomzattal, mint kéne, a testtartása viszont nem egyenes, és szülés után mondjuk lelkesen emelgeti a gyereket edzésen, hogy előbb visszanyerje szülés előtti alakját… lehet, hogy már fél év múlva észreveszi a süllyedő méh tüneteit, és befigyel az inkontinencia betét is, vagy az is lehet, hogy csak pár év után jelentkeznek… Megéri?
Érdemes a tüneteket nem megvárni. Időben észbe kapni.
Tudatában lenni a gátizmaid fontosságának, annak, hogy mik azok a mozgásformák, gyakorlatok, melyek plusz terhelést jelentenek a medencefenék izomzatának, és ha semmiképpen nem tudsz meglenni nélkülük, akkor kiemelt hangsúlyt kell az erősítésükre, és a core izmok erősítésére fordítani.
