#akezdetek

Alapvetően azt látom magam körül, hogy nagyon sok anyuka szívesen sportolna, de valahogy félnek nekikezdeni, kétségeik vannak, valami visszatartja őket. Nem kell nagy dolgokra gondolni, apróságok, amik éppen elegek ahhoz, hogy húzzuk-halasszuk a sport elkezdését és a jól megszokott kis komfortzónánkon belül mozogjunk, amibe aztán elég könnyű benne ragadni.

Ismered-e

Azt ismered?

Azt ismered, amikor az egy órás altatás után az első elsettenkedő lépteidnél felcsikordul a parketta? Azt ismered, amikor a gyereked egész nap nyűgős, de amint apa hazaér tündi-bündi édescukorfalattá változik, és apa nem érti, hogy min szenvedtél egész nap? Azt ismered, amikor két órát készíted a szuper-bio-vegyszermentes-cukormentes-fehérlisztmentes csodaebédet, de az csak neked ízlik, a gyerek […]

mondj nemet a bántalmazásra

minden ötödik gyerek. minden. ötödik. gyerek.

Sokat agyalok mostanság a biztonság kérdésén, azon belül is a gyerekeim biztonságán. Igyekszem nem túlaggódni a dolgot, alapvetően nem vagyok egy nagy paramami, de nehéz a sok szembejövő történet mellett elsétálni, főleg, hogy ezek a történetek már nem idegenekkel történnek, nem messzi országokban, hanem itt és most, velünk, veletek.

valakinek szüksége van rád

Anya, valakinek szüksége van rád!

Nem szoktam mások által írt cikket megosztani, de most nem tudok nem kivételt tenni. Nem tudom, hogy régen is ilyen érzelgős voltam-e, vagy a hormonok és a gyerekek teszik, mindenesetre maximálisan könnybe lábadt szemmel olvastam, és a gyerekek sem értették, hogy a mai altatáskor miért ölelgettem kétszer annyi ideig őket, mint amúgy szoktam. Olvassátok szeretettel egy floridai anyuka sorait.